Kuvasz

A fajta története, kialakulása

A Kárpát-medencében végleg letelepedett magyarok számára az Etelköz végtelen sík sztyeppéi után valóságos Eldorádót jelentett e vadban bővelkedő vidék. A történetírás szerint Árpád  itt letelepedett népének hűséges társa valószínileg a komondor, a kuvasz, a puli és az agár volt.  A két nagytestű, fehér őrző-védő pásztorkutya a ragadozók, és rablók elől védte a nyájat, kondát, hiszen e feladat ellátására a pásztor nem volt elég éber, sem elég erős. Mátyás király idejében alkalmazták a kuvaszt már vadászatokon is, főleg farkas ellen, hiszen a nyájőrzésből eredően, s mozgékonyságának, acélos izomzatának köszönhetően erre kiválóan alkalmas volt. A fajta rendszeres, tervszerű teyésztése 1905-ben kezdődött. A kuvaszt 1924-ben törzskönyvezték először. Termete:Magas, általában 70 centimétert elérő méretű (a kanok 71- 75 centiméteresek a szukák 66- 70 centisek) Súlya: 40-52 kg (kan) illetve 30-42 kg (szuka) Szőrzete erős, hullámos. Jó szimatú, tanulékony fajta, őrző-védő munkára könnyen kiképezhető. Gyerekszerető eb. Rettenthetetlen fajta. Közepesen ugatós, minden kis zavaró zajra azonnal reagál. (forrás: pointernet.pds.hu/kutya)